Fontolva haladnak a magyar cégek a felhőbe, de vissza már nem jönnek onnan

G7 Beszélgetések

Most még a nagyságrendileg 800 milliárd forintos magyar IT piac közel ötödét adják a felhőszolgáltatások – ez az arány 2025-re várhatóan 30-35 százalékra fog nőni. Még úgy is, hogy idén a háború 7-8 százalékra nyomta le az év eleji 20 százalékos növekedési várakozásokat a felhőszolgáltatási piacon.

A felhő nem a jelenről, hanem a jövőről szól. Ha átállok felhőre, egy olyan jövőálló dolgot akarok létrehozni, ahol egy rugalmas keretrendszerben át akarok állni saját magamnál telepített üzleti környezetből egy szolgáltatás alapú üzleti környezetre, és bízom abban, hogy az mindig a legfejlettebb digitális technológiát szállítja majd nekem

– mondta Bódi Gábor, a T-Systems stratégiai igazgatója a G7 podcastban.

Az adást ide kattintva, vagy bármely podcast lejátszóban lehet meghallgatni:

https://g7.hu/uploads/2022/07/cloud_vagott_kesz.mp3

Nagyot lendített a koronavírus-járvány és az otthoni munkavégzés tömegessé válása a nagyon jól skálázható, bárhonnan használható felhőszolgáltatások piacán, mégis sok vállalat óvatos ezen a téren. Ők rendszeresen a hibrid felhős megoldásokat keresik, egy köztes megoldást, amikor megtarthatják a saját infrastruktúrájuk egyes elemeit, de kezdenek felhő típusú szolgáltatásokat is igénybe venni. Minden felhős sztori az adatról szól, ezért egy nagy bizalmi deficitről indul a dolog, hiszen vállalkozásként az adat a legnagyobb érték

– mondta Bódi Gábor. Óriási kérdés, hogy meg mer-e valaki bízni olyan infrastruktúrában, amiben nem kellően tudatos, nincsenek még meg a szükséges ismeretei, mert ezek nélkül nehéz elindulni ezen az úton.

Itthon még az analóg szemléletmód az uralkodó a kis- és középvállalkozásoknál, ha a vállalati informatikai rendszerekről van szó: az a biztos, ha nálam van a szerver, azt nem tudja elvinni senki

– magyarázta Nagy Zoltán, a Magyar Telekom csoportbiztonsági igazgatója a podcastban. Ennek a fokozatosságnak is megfelel a hibrid felhő, mint fontos átmeneti lépés, sok ügyfél keresi ezeket a megoldásokat.

Nagyon alaposan meg kell tervezni egy átállást. Ha azt mondjuk: gyere, mi átköltöztetünk a felhőbe, mindegy, hogy mi van, mi megoldjuk, az nem hiteles dolog

– hangsúlyozta Bódi Gábor. Egy nagy IT rendszerben vannak olyan pontok, amelyek könnyen elrendezhetők, és vannak olyan felületek, tudások, adatbázisok, amelyek migrálása és a tudásátadás sokkal komplexebb és nem lehet az elején belevágni, mert megakasztja az egész projektet.

Sokan tartanak attól, hogy a nagy publikus felhőszolgáltatóknál nincsenek biztonságban az adataik. Az Európai Unió és Magyarország is olyan adatvédelmi szabályokat hozott, amelyben megpróbálják nem kiszolgáltatni az itteni cégeket az egész technológiai piacot domináló amerikai vállalatoknak. Magyarországon is volt rá példa, de Nyugat-Európában gyakoribb, hogy hatósági bírságot is kapnak a cégek, ha kiderül, hogy adatszivárgás történt náluk – ahogy a társadalom tudatosabbá válik ebben a kérdésben, úgy várható nagyobb hatósági kontroll és lesz egyre hangsúlyosabb a terület.

A podcast elkészítését a T-Systems Magyarország támogatta.

The post Fontolva haladnak a magyar cégek a felhőbe, de vissza már nem jönnek onnan first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.