A szegények adója nem csak a szegényeké, és van, aki még jól is jár vele

G7 Beszélgetések

Az inflációval nem az a baj, hogy 3, 4 vagy most éppen 6,5 százalék éves szinten, hanem hogy kiszámíthatatlanabbá teszi a gazdaság szerkezetét. Emellett fontos társadalmi hatása is van, hiszen mindenki a piacról vásárol, azonban nem mindenki kapja a fizetését is onnan, tehát nem tudja drágábban adni a munkáját, nem tud árat emelni a kiadásai növekedése esetén. Az adósok azonban nyertesei lehetnek a magas inflációnak, legyenek magánszemélyek vagy éppen államok.

Incze Zsombor, a Diófa Alapkezelő üzletfejlesztési vezetője volt a G7 podcast vendége. A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podast-lejátszóban lehet meghallgatni:

https://g7.hu/uploads/2021/12/Incze-Zsombor.mp3

Ha például most tudnám, hogy sokáig 5 százalék lesz az infláció, az nem ideális, de tudnék vele tervezni – mondta a szakértő. Ha azonban egyik nap megkérek valakit, hogy takarítsa ki az otthonomat, és 1000 forintos négyzetméterenkénti takarítási árat mond be, akkor elgondolkodom, hogy ez tényleg ennyibe kerül?

Ha a piacról élek, én is tudok árat emelni, azaz drágábban dolgozni. De van, aki nem tud, a közszférában, tanárok esetében például nincs meg a lehetőség, hogy innentől háromszor annyiért kezdjenek el dolgozni. Az inflációt szokták ugyan a „szegények adójának” hívni, azonban ennél többről van szó, mert a gazdaság egészének működésére hatással van. A teljes rendszert, a modern gazdaság felépítését ingatja meg a vele együtt járó tervezhetetlenség, bizonytalanság miatt – magyarázta Incze Zsombor.

Számos tényező hat az infláció növekedésére, az energiaárak berobbanása, az ellátási láncok szakadozása és az a mérhetetlen mennyiségű új pénz, amit a világ jegybankjai a gazdaságra zúdítottak az előző válság – egyébként eredményes – kezelésére, és most is előszeretettel nyúltak ehhez az eszközhöz.

Egy idő és mennyiség után nehéz az adósságokkal mást kezdeni, mint elinflálni – ahogy az államok a második világháború után tették a kölcsönökkel. Ha például 50 millió forint hitelt veszek fel 2,5 százalékos kamattal a zöld otthon programban, akkor csak a kamat összege 1,25 millió forint lesz az első évben, a tőketörlesztést most nem számolva. Ha közben 7 százalékra nő az infláció, ami lényegesen nagyobb összeg, mint a kamattartozásom, akkor a kettő különbözetét valahol megnyerem. Ezt az államok is meg fogják nyerni, és minden eladósodott szereplő ezt meg fogja nyerni, azon az áron, hogy később nagyon sok minden drágább lesz.

A podcast megjelenését a Diófa Alapkezelő támogatta.

The post A szegények adója nem csak a szegényeké, és van, aki még jól is jár vele first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.